MAGYAR KULTÚRA 2. (2008.10 hó)
Az előző előadást egy gúnynótával fejeztem be, mégpedig egy osztrákokat ( Habsburgokat ) csúfoló nótával. Erre meg is van minden okunk, hiszen a magyar kultúrának, a magyar történelemnek az elhomályosítása, és a szándékos tévedéseknek tanítása, a magyar népnek, a magyar kultúrának a kis néppé, kis kultúrává való minősítése, és az ebbéli szándék a monarchista politikától ered, és ők ezt elég jól meg is tudták valósítani. Sajnos később sokan mások, oroszok, balliberális jelenkoriak sikeresen átvették a stílust.
A képen az Osztrák Lotharingiai ház címere látható. Ez az úgynevezett összetett birodalmi középcímer a XIX. század második feléből ( Bécs-Staatsarchív ).
Szabad nevetni és szabad sírni rajta. A sírás azért indokolt, mert ez a kép a címertan szabályai szerint alig-alig elemezhető, túldíszített, értelmetlen, szabálytalan förmedvény. Nevetni meg azért lehet, mert mi magyarok mégiscsak a címer leghangsúlyosabb pontján kapunk helyet.
1821-ben a Bécsi Levéltárban fellelhető olyan irat, melyben megbízzák az osztrák történészeket, hogy írnának egy olyan magyar történelmet a rebellis lázadó magyar emberekről, amit szégyellni kell, amire nem lehet büszkének lenni. Az volt az érdekük, hogy mi magyarok ne legyünk nagy nép. Ezt a törekvést később sikeresen átvette minden hódító, idegen hatalom; németek, oroszok, napjainkban pedig a szintén idegen érdekeket szolgáló balliberális politika. Ma is azt szeretnék, ha a Hun Birodalom, Magyarország, nem létezett volna, vagy sokkal csekélyebb mértékben létezett, mint ahogy valójában. Ilyen téveszmés hazugság a finnugor rokonságról szóló elmélet is, azért mert van 153 szavunk a finnekkel, közösen éltünk kb. 50 évig, hát felszedtük azt a néhány szót. De törökből meg van 1750 szavunk…(lásd később)
A finnek átírták a történelem tankönyveiket és ők 2003-ban úgy írják a történelemkönyveiket, hogy eddig az volt a nézet, hogy a magyaroknak rokonai vagyunk, mára kiderült, hogy ez tévedés, jó barátságban vagyunk, miért ne, de
genetikusan és kultúrában egyáltalán nem vagyunk egymásnak sem rokonai, semmiféle más kapcsolat nem fedezhető fel. Az osztrák politika, s ami öröklődött, hogy a magyar népet kisebbítsük, és csaljuk, csúnyábbnak fessük le, ezen nem kell csodálkozni, mert csalások mindig vannak a történelemben. Nézzük például az EU címerét. 12 csillag van benne. Mit jelképez a 12 csillag? Amikor elfogadták az EU jelképeit, akkor az EU-nak 12 tagállama volt. De lett 15 állam, bajos lett volna 15, később meg 20 vagy 27 csillagot beszerkeszteni. Hát akkor át kellett alakítani az ideológiát, a csillagok most már nem a tagállamok számát jelöli, nehogy megsértődjünk. Így ma már a nap 12 óráját jelenti, vagy az év 12 hónapját. A monarchista történelemírásban, történelemhamisításban minden áron arra kellett kihegyezni a hangsúlyt, hogy mi egy gyűjtögető, halászó, vadászó nép voltunk, akik éppen csak, hogy beestünk, mint egy tégla a Kárpát-medencébe, előkészületlenül, embervért ittuk, nyereg alatt puhítottuk a húst, gyerekeket áldoztunk fel. Ez nem így történt, mi egy sokkal régebbi, hatalmas és letelepedett nép vagyunk. Már az általános iskolai tanulmányokból is ismerősek a hatalmas ókori birodalmak, amelyek öntözéses gazdálkodással foglalkoztak. Ezek voltak: Egyiptom, Mezopotámia, később Babylon, India, Kína. Tetszik - nem tetszik az ellenfélnek, az előbbiekhez hozzá kell sorolni a Hun Birodalmat. Öntözéses gazdálkodás, áccsal, fémművessel, kováccsal, textilessel, halásszal, borbéllyal, építőmesterrel, állattartókkal, földművesekkel, folyószabályozókkal. Égiekkel társalkodókkal, meseszövőkkel, ételkészítőkkel, rengeteg mesterséggel, és hangsúlyozom, öntözéses földműveléssel. A XI. században ezeket a szavakat már leírták. 1222-ben meg, 7 évvel a híres Magna Charta után, megjelent a mi Aranybullánk. De mi barbár nép voltunk! Hát így nézett ki egy barbár népnek a kultúrája a IV. században, ilyen ékszerekkel? Íme egy X. századi hajdíszkorong, turulmadarat ábrázol. Ezeket a munkákat meg kell nézni. Lehet, hogy ezeket a termékeket éppen egy bizánci kovács, vagy ékszerész, és nem magyar készítette, csakhogy mi, magyarok olyanok voltunk, hogy tiszteltük másoknak vallását, szakértelmét, és éppen ezért a magyar az egyik legbefogadóbb nép, ha nem a legbefogadóbb nép a világon, és éppen ezért aki tudott dolgozni, és értett valamihez, elnéztük a vallását, elismertük a szakmáját és dolgoztattuk. Sokféle népet Európából, Ázsiából, Közel-Keletről. S ki tudja, hogy ezeket kik csinálták, de így ötvöződik a magyar kultúra egy nagy egésszé. Végül is kiderül, hogy a magyar nem egy állati sorban élő vándorló nép volt, hanem egy nagyon komoly, nagy tárgyi és szellemi kultúrájú, sokszínű nép. Sokszínű szót használtam, és nem a tarkát. A magyarság elemei I. Legrégebbi idők ( türk, iráni altáji szövetségek ) II. A MAGYARSÁG „ KELETI” ELEMEI 1. Török és más csatlakozott népek, ötvöző elemek 2. Avarok 3. A török kazárok és a kabarok 4. A kálizok, a böszörmények és a bercelek 5. Szabirok ( szavirok ) 6. onogurok ( ogurok ) vagy bolgár törökök 7. Az úzok vagy oguzok 8. Az alánok ( ászok, jászok ) 9. A szkíták ( szittyák ) és a szarmaták ( maszagéták ) 10. A szlávok III. A KÁRPÁT – MEDENCÉBEN 1. Székelyek 2. Csángók 3. Jászok 4. Kunok 5. Palócok 6. Matyók 7. Besenyők 8. Hajdúk 9. Egyéb betelepült és betelepített népcsoportok E sokszínű nép idegen volt a Kárpát-medencében, az egyetlen nem indoeurópai a nagy indoeurópai tengerben. Mégis megőrizte másságát, megőrizte tárgyi- és szellemi kultúráját, képes volt megmaradni és fennmaradni. A mai Franciaország a honfoglalás idejében 7 millió lakossal volt jelen, mára 58 millió a számuk, ez alig több mint nyolcszoros növekedést jelent. A magyarok a néhány százezres tömege, a mai létszámot tekintve harmincszoros növekedést jelent. Tárgyi, szellemi kultúrával, történelemmel. Hát akkor ehhez nem kell sok mindent hozzátenni. Csak ezeket a tényeket érdemes némelyeknek eltagadni. Mi már üstben pörköltet főztünk, gulyást ettünk, amikor a medencében élők még köleskását majszoltak, s nem tudták, hogyan lehet egyáltalán egy államot megszervezni. 2. Vágásos-oroszlános címer II. András pecsétje nyomán, 3. Anjou-címer, 4. Mátyás címere, benne a cseh oroszlánnal, nem a szlovákkal, szlovák oroszlán nem volt. Szlovákoknak csak egy Szvatoplukuk volt, akit Fico az ő István királyuknak nevez. Ám legyen, de hol van a szlovák László, Kálmán, András, Nagy Lajos…stb? 5. Szapolyai János címere, 6. Kossuth-címer, 7. Magyarország kiscímere, 8. Magyarország középcímere, 9. 1949, 10. 1957. Az Árpádsáv Az esztergomi várkápolna oroszlánján szintén négy ék, négy sáv található A következő kelléke a címerünknek a hármas halom, Hármas halom: Az ortodox tudomány Mátrát, Tátrát és Fátrát emleget. Hová lettek az Erdélyi havasok? Ősi jelről van szó, egyiptomi hieroglifákon látjuk az égitestek, föld, vizek elnevezését, itt van a napkorong, égitestek, a sáslevél, a virágzó nád, ott a föld, ott a hármas halom. Föld, ország, birodalom értelemben használjuk. A kettős kereszt Általában, amikor keresztről beszélünk, akkor mindig a keresztény, a Jézus féle kereszt jut eszünkbe. Végül is három lépcsőben, három időben találkozunk a kereszttel: A kereszt jelenti a mártír rabszolgák, keresztények közismert kivégzési formáját. És jelenti Jézus keresztjét, aki kínhalált halt az emberiségért, megváltva bűneinket. A kettős kereszt egy nagyon-nagyon régi hagyományból főembert, főnököt, isteni embert jelentett. Menjünk megint Egyiptomba: K.e. 2170-ben Nefer-Yu államférfi sírkövén is jól látható a kettős kereszt motívuma. Nagy Konstantin római császár szintén használta a jelképet hatalmi jelvényként. A kettős keresztnek további olvasata is lehetséges. Az erdélyi énlakai templom mennyezetén van egy festmény, melyben rovásírásos szöveg található Az írást jobbról balról olvassuk. Általában jobbkezesek az emberek. Bal kézben tartotta a pálcát, és jobb kézzel rótta a rovásokat jobbról balra. A pálcát kettéhasították, eladó és vevő így ellenőrizte a másikat. „Sok van a rovásodon” – mondja a régi magyar mondás. A templomi szöveg megfejtése: GY AZ ISTEN GEORGYIUS MUSNAI DIAKON. ( EGY AZ ISTEN, MUSNAI GYÖRGY DIAKON ). Az ABC-ben megtaláljuk a ’GY’ betű jelét: kettős kereszt. Musnai mester az EGY szó írásánál elhagyja az E betűt, viszont az ISTEN szóban kiírja. Következetlenség? Tévedés? Nem. A rovás kettős keresztjével ugyanis írhatjuk az EGY szót, de az EGYETLEN szót is. Ki az egyetlen? Az Isten. Az ISTEN szóban tehát az E betű az E hangot jelöli. De az EGY-EGYETLEN szó kettős keresztjéhez nem szükséges kitenni. A kettős keresztet Apostoli kettős keresztnek is hívják. Így a NÉGY SÁV ( Főisten ), a HÁRMAS HALOM ( Ország ) és a KETTŐS KERESZTET egybeolvasva megkapjuk az Isten földje, Isten Országa, Apostoli Király Országa, Apostoli Királyság olvasatokat. FELADAT Lefordítjuk a póló feliratát: MAGYARNAK LENNI JÓ. Megyünk tovább, a póló másik oldala a Turult ábrázolja. A Turul A Turul madár ősi jelképünk, Atilla pajzsán is szerepel, Atilla a Turul nemzetségből származtatja magát. A turul Anonymus és egyéb krónikákban tulajdonképpen kétszer fordul elő a magyar mondakörben. Egyszer az, Emese álma mondában. Álmában teherbe ejti őt egy turulmadár, s méhéből csodálatos folyammá duzzad, s hatalmas uralkodó nemzetségek keletkeznek majd. A másik a levédiai tartózkodás alatt, a Honfoglalás küszöbén, amikor a magyarok állatait sasok támadják meg, ezeket a sasokat nem tudják elkergetni, majd leszáll egy turulmadár, és ő kergeti el a sasokat. Nagyon megörülnek, mennek a turulmadár után, eltévednek, megint megjelenik, vagy ötször a turulmadár, dögvész keletkezik. Addig követjük a nemes madarat, míg az eltűnik. És ahol eltűnt, az Pannónia, és helyet foglaltunk. A turulmadár Kézai szerint már Atilla jelvényében, pajzsán megvolt. Tehát a turulmadár, ez a gyönyörű madarunk, amit szintén nem kellene bántani, s ő is a sokszínű magyarsághoz tartozik, a tarkához nem. fedezik fel, hanem egy biológus orvos. A székelyeknél DNS vizsgálatot végzett Kiszely tanár úr, 1.400.000.- csontot vizsgált meg, és hun-magyar egyezést talált. Ez tény, erről lehet nem beszélni, meg lehet másként beszélni, ez van. Ezért Csaba királyfi népe. Ez egy óriási hatalmas folyamat Atillától a Honfoglalásig. Megérkeztünk ahhoz a problémához, hogy Atilla fejedelem vagy király volt. Király. Mi a különbség fejedelem és király között. A vándorló népek nagycsaládokban élnek. A nagycsaládok nemzetségeket, a nemzetségek törzseket alkotnak. A vérszerződés, törzsszövetség élén áll a fejedelem. A fejedelem halála után újat kell választani, mégpedig a legidősebb, legtapasztaltabb vezért. Hiszen tudás, tekintély és tapasztalat kell ahhoz, hogy elkerüljék az ellenséget, ivóvizet találjanak az állataiknak stb. Mint ahogy az elefántcsordánál is az öreg elefántbika már elvonul a mocsárba meghalni, akkor nem az elefántbika fia lesz a következő, hanem a következő legidősebb, legrátermettebb. Vagy a vadlibák, amikor ék alakban repülnek. Az ügyes vadász a vezérmadarat lövi ki először, és akkor nem az öreg madárnak a fia lesz a következő vezér, hanem kiválasztják a csapatból a legrátermettebbet. Amíg kiválasztják, addig egy helyben kavarognak, ezt úgy hívják, hogy demokrácia, a vadász lelövöldözi őket, ha kialakul, hogy ki lesz a főnök, akkor megy tovább az életük. A királyságnál viszont a király a császár után a legnagyobb, dinasztiákat alapít, őt nem választják, hanem hatalma öröklődik. Letelepedett társadalmaknál kialakul a hűbéri lánc. A király földet oszt alattvalóinak, azok is tovább osztják. A király cserébe hűséget vár. Szigorú zárt rend ez. a király halálakor az elsőszülött fiú ( primogenitúra ) örökli a trónt, akkor is, ha csecsemő, ha elmebeteg. Nem lehet másképp, mert felborulna a lánc. A magyarok történetében ez két dolgot jelent. Egyrészt a magyar uralkodók ( királyok ) Nimródtól kezdve dinasztikus rokonságban állnak. Másrészt a Hun Birodalom fénykorában nem egy vándorló horda volt, hanem egy letelepedett, mvelt gazdaságú, kultúrájú nép. A magyar nyelv Részletesen a következő előadás témája lesz. „Kedvcsináló”: Egy magyar igének 78 alakja írható le. Van 14 magánhangzónk, angolban csak 5. A nyelvről befejezésképpen a Bernard Show idézet, amikor átvette az irodalmi Nobel-díjat, gratuláltak neki, s azt mondta, hogy igazán semmiség az egész, mert minden angol nyelvű honfitársamnak ugyanannyi betű áll rendelkezésére, mint nekem, ezeket a betűket kell megfelelő sorrendbe tenni. Milyen igaz. Bernard Show mondja a magyar nyelvről: Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált, ha magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna azért, mert ezen a különös, ősi, erőtől duzzadó nyelven, sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit. Nem én mondtam, nem is magyar magyarkodott vele, a következő órán folytatjuk a magyar nyelvvel. Köszönöm a figyelmet. IRODALOMJEGYZÉK Kiszely István: A magyar nép őstörténete Kiszely István: A magyarság embertana Németh Gyula szerk.: Attila és hunjai Orbán Éva: Amit az Árpádsávos zászlóról illik tudnunk Forrás: Tamáska-Varga Ákos Tanár Úr (Borsod megyei tagozat)
1. Kettős keresztes címer IV. Béla pecsétje nyomán,
A hatezer évvel ezelőtti babiloni hengerpecséten négy ékkel írják - az oroszlán oldalán - Eridu főisten nevét. ( Sin alisten három ékkel szerepel ).